Díszbarack

Bár a beköltözés után nem volt sem időnk, sem anyagi keret a kert alakításához, de elképzelés az volt. Rengeteg. Nagyon szerettem volna gyümölcsfákat. Sajnos, a leendő kertünk nagy része beton alatt volt és nem is tudtuk még eldönteni, mi hova kerüljön később. A második évben-miután lebontottuk a garázsokat és eltüntettük a betont- őszibarckfát ültettünk. Sajnos, az első évben hiába volt rajta rengeteg virág, le is potyogtak és pár szem barackunk lett. A következőévben ugyanez történt. Mivel a rissen ültetett cseresznyáfánkat is ki kellet vágni abban az évben, mert megtámadta valamilyen betegség, ezért kicsit elkeseredtem.

A kertészetben láttam egy gyönyörűen virágzó, kis bokor szerű fát. Nem volt szép formája, csak egy főág volt, amin meghagyták az oldalhajtásokat. De a virágai csodaszép pink színűek voltak. Nem volt drága, azt mondták, hogy díszbarack fajta, nem ehető. Beültettük hátra a virágod szegélybe. Már az első évben hatalmasat nőtt az oldalsó ágait levágtam, így fa formája lett. Tavasszal rengetegvirága lett, nekünk pedig rengeteg méhünk. Teljesen bezsongtak. Röpködtek egész nap a fa körül, mint egy részeges helikopter csapat. Júliusban pedig az őszibarackfánk ontotta a hatalmas, mézédes gyümölcsöket.

A mi kis díszbarackunk remek porzófának és méhcsalinak bizonyult. A gyümölcse is ehető, őszibarack. Idén megpróbálunk befőttet készíteni belőle, mert rengeteget terem. Betegség nem támadta meg három év alatt. Permetezni nem kell.

Egyetlen baj a helyével van. Mivel azt hittük, kis bokor marad, egy keskeny, oldalsó szegélybe került, a mostani szőlőskert területére. Sajnos nagyon kezdett átlógni a szomszédainkhoz, akik bár nagyon kedves emberek, de a jó kapcsolat megőrzése érdekében a fa hátsó, nagy ágait el kellet távolítanunk a télen. Sebkezelővel bőven kezeltük, de nagyon féltem, mi lesz a sorsa. Szerencsére igen enyhe telünk volt, így pár napja ismét csodásan virágzó barackfáink vannak.

Ha tetszett a bejegyzés, várlak vissza!

Szeretettel!

Enci